Magyarság ősi és új gyógymódjai
Ráolvasás, ima, fohász, hang, zene, csontkovácsolás, masszázs, hő, meleg, méz, szőlő, fokhagyma:
mind-mind a magyarság ősi gyógymódjai közé tartoznak.
A ráolvasás
…azon az ősi tudáson alapszik, hogy minden kimondott szónak teremtő ereje van.
„.. S kezdetben vala az ige.”
Már gondolatainkkal is teremtünk, segítjük egy esemény, érzés létrejöttét, megvalósulását, de a kimondott szó még erősebb.
Megigéz, igéz szavainknak az ige az alapja, szótöve, tehát nyelvünk tökéletesen kifejezi ezt a felfogást.
Igével, igézéssel tehát el lehet távolítani a nem megfelelő, ártó erőket, így a betegséget is.
Bordi Irén – Gyermekkoromban én láttam
„Gyerek koromban a szomszédba jártunk tejért és legtöbbször mi gyerekek mentünk és többen is találkoztunk a tejes gazda házánál.
Nagyon kedves emberek voltak.
Mindig meg engedték, hogy kicsit játszunk kisebb állatokkal, kis csikó, malackák, csibék.
Egy ilyen alkalommal a gazda észre vette, hogy az egyik gyereknek kezén sok szemölcs /fökény/ van.
Azt mondja neki: Na te aztán jól begyűjtötted a fökényeket.
Tán biz szereted őket?
Szereti a rosseb Bozsó bácsi.
Gyüttek ezek maguktól, Ámbár öreganyám azt mondta valaki rám tette.
Az is lehet: – Akarod, hogy elküggyük? – Hát persze, hogy akarnám?
No! – akkor gyere meg csináljuk.
Mi is oda mentünk, hogy lássuk, hogyan küldi el a fökényeket Bozsó bácsi. Kihúzott a gyerek hajából egy szálat és rákötötte az egyik szemölcsre.
Aztán elkezdett egy mondókát mondani.
Hónap is gyere el, mert háromszor meg kell ismételni a ráolvasást. … Kb.- egy hét múlva, – egyszer csak eltüntet a gyerek szemölcsei…
Aki nem hiszi járjon utána, – de én láttam!”
Ima, fohász
Minden gyógyítás alapja.
A gyakorlati kezelések előtt, alatt, után alkalmazták, de önállóan is teljes értékű gyógymódnak tartották.
A lélek tisztításán, gyógyításán keresztül hatott vissza a testi bajokra is a következő ráolvasás:
„Add meg nekem Isztenem,
mindennapi kenerem.
Ürezz meg te minden rossztúl,
Minden baj, minden gonosztúl.
Adj szüléknek egisszíget,
Kergeszd el a betegszíget,
Házunkban mindig jó legyen,
Teljbe minden csak menjen.
Őrangyalom alíssz el,
És hulnap reggel külts fel,
Újból menen nekünk jól,
Meddig a Nap leszentül.”
(…)
(Csángó imádság, Bosnyák Sándor gyűjtése)
/kép: Szenesvíz készítése igézés ellen, Kakasd (Tolna megye),1968./
Daganatra, gyűlésre:
„Kik dálák,
Feketi dálák,
Veresz dálák,
Igízésztül találta,
Meggyülekezzett véle,
Elmújék sz elmaradzson,
Uljan tisztán mind vált. ”
(Szabófalva, Kallós Zoltán gyűjtése)
Táltos dobos – Dávid Júlia alkotása
Gyógyítás hanggal, zenével:
A hang, rezgés.
A világegyetem lényege szintén rezgés.
Minden ami él, rezeg.
A molekulák, atomok mozgása és a közöttük lévő tér kölcsönhatása adja azt a feszültséget, mely maga az életerő.
Hangunkkal megrezegtetjük a levegőt, alakítjuk azt.
A betegségeknek egyik ősi megfogalmazása:
nem megfelelő rezgés.
A disszonancia ha nem is létrehozója, de jelölője a betegségeknek, így az arra való jótékony hatással az egészségre is hatni lehet.
Mindennek, mindenkinek van rezgése, kisugárzása.
A hanggal gyógyító táltos erre a rezgésre „hangolódott rá”, s a megfelelő gyógyhatású rezgés (hang, ének) előidézésével gyógyított.
Gyakori volt a csörgő energiakiegyensúlyozó hatásának használata, mellyel a csakrák, „csokrok” működését tudták harmonizálni.
A beteg fölött rázva a csörgőt, a hangok keltette rezgés volt gyógyhatású.
A dob hangja szintén gyógyerejű volt, bár sokkal dinamikusabban, mint a csörgőé. Dobbanása erőt adott ahhoz, hogy a beteg saját maga, vagy a táltos megküzdjön a nem megfelelő erőkkel.
A legmélyebb, leghatásosabb kezelési forma azonban az ének.
A gyógyító lélekutazást tesz a beteghez s a megállapított kór ellen ható gyógyító éneket kér s hoz.
Ezt énekelve, lehetőleg a betegnek megtanítva váltotta ki az áldásos hatást.
Csontkovácsolás, masszázs (kenés):
A népi gyógyászatban igen régen használják a kificamodott, fájó csontok, testrészek helyrerakásának módjait.
A csontkovácsok a csigolyák közötti részek mozgatásával az azok közti kalcium lerakódást szüntetik meg.
A módszer ma is ismeretes, de orvosi diplomához kötött a csontkovácsok tevékenysége.
„Vótak olyanok, melyiknek a lába kisirült, s helyretették.
Fogta meg, kente, s tette helyre.
Vaj egy ín ki vót menve.
Azt addig kente, hogy visszatette.
Kisirült a kezed, visszatette.”
(Moldva, Bernád Ilona gyűjtése)
/kép: Beteg gyerek gyógyítása, ólomöntéssel, Szenna (Somogy megye). Palotay Gertrúd felvétele, 1930/
„Nagyapámnak eltörött a lába, felszökött a térde kalácsa.
S akkor egy évig úgy gyógyult, egyenesbe a lába.
S akkor meghallottunk egy gyógyító embert, Szancolba.
Balázsfalva mellett van az a község.
Akkor elment a vásárba, a vásárból odavitték, hogy gyógyíttassa a lábát.
S aszongya nagyanyám, hogy az öreggel megitatott egy liter pálinkát rendre.
S amíg a pálinkát megitta, tájolgatta azokat az inakat, mind-mind forróvízzel.
Azokat mind-mind addig mosogatta, hogy olyan lett a lába, mint egy rongy.
Osztán akkor hasra fektette az öreget, feltette a lábát a hátára, ide ne, így a fenekihez, s azonnal a térdekalácsa leszökött a helyire.”
(Magyarlapád, Bernád Ilona gyűjtése)
Ijedtség gyógyítása ólomöntéssel (Tunyogmatolcs, Szabolcs-Szatmár m.)
Gyógyítás, hővel, meleggel:
„Ha a gyermeknek fájt a füle, melegítették párával.
Megmelegítettek egy kis csuporba vizet, vagy nagyobb fazékba, s úgy leborították a fejit, s rátartották arra a párára.
Tettek egy-egy követ, úgy mondták, hogy békasó, amit a Marasból hoztak, olyan gömbölyűt, hogy az még nagyobb párát csinál, me betették a tűzbe.”
(Magyarlapád, Bernád Ilona gyűjtése)
/kép: Kelés gyógyítása „lucatojással”, Dercen (Bereg megye). Gönyey (Ébner) Sándor felvétele, 1940.
„Mikor a gyomrunk fájt, egy kicsi székecske vót, bikkfából volt csinálva, édesapám bocskorkötni csinálta, azt melegítettük meg a füttőn, s ültünk rea.
Ha ezután es fájt, akkor egy pléhfedőt melegítettünk, rongyba belefogtuk, s tettük a hasunkra.”
(Csornakor ös, Bernád Ilona gyűjtése)
Ide sorolható az iszappakolás is, mely lazítja a görcsössé vált izmokat.
Hatóanyagai a bőrön át könnyebben felszívódnak.
„Akinek reomája van, arra nagyon jó, ha iszapot tesznek.
Vízből kiszedett iszapot megmelegítenek, aztán leszűrik.
Ruha küzi teszik, osztán ráborítják, és avval borongatják naponta egyszer, és az pár nap alatt helyrehozza…”
(Lázári, Bernád Ilona gyűjtése)
Egy példa a fertőtlenítő, immunrendszer erősítő pakolásra:
„Köményt főztünk, hagymát törtünk.
A hagymát törtük reá a hasára, pálinkával.
Mikor aprózott meg, akkor kentük meg.
Gyógyírok:
Szembetegségekre a tavasszal megeredő szőlőt megvágták, ezt összegyűjtötték s a beteg szembe csepegtették.
A kövirózsából is sajtoltak levet, melyet a fülbe csepegtettek gyulladás ellen.
Anyatejet használtak kisbabáknál, mikor csipás lett a szeme.
Az édesanya szoptatás közben a szemébe is fejt egy kicsit.
Egy példa a fertőtlenítő, immunrendszer erősítő pakolásra:
„Köményt főztünk, hagymát törtünk.
A hagymát törtük reá a hasára, pálinkával.
Mikor aprózott meg, akkor kentük meg.
Ha köhögött, akkor vettünk tormát, reszeltünk meg, s tartottuk egy kicsit, veresedett meg a hátacskája, s vettük le.
Tettünk káposztalapit ide a melyire.
Ilyeneket csináltunk, s gyóvult, gyóvult.”
(Erdély, Bernád Ilona gyűjtése)
A fokhagyma igazi csodaszer volt, sok betegségre használták.
Árpa ellen a szemre kenték, fülfájásra a fülbe dugták, torokfájásra teáját itták s kifőtt szárát a nyak köré tekerték.
A mézet is sokféle betegség ellen használták.
A langyos méz a savtúltengésben
szenvedőket gyógyította.
Semlegesítette a gyomorsavat, bevonta a nyálkahártyát, elpusztította a baktériumokat.
Segítette az emésztést, a májműködést, méregtelenített, erősítette az immunrendszert és az idegrendszert
„Nyombélfekélyem volt 18-30 éves koromig.
A kórházat is megjártam miatta, amikor vérezni kezdett.
Sokat szenvedtem vele, különösen ősszel és tavasszal voltak erős fájdalmaim.
Egyszer valaki – akit már ezzel a módszerrel meggyógyított egy tudós asszony – javasolta, hogy próbáljam meg én is.
Minden reggel felkelés után közvetlenül éhgyomorra egyem meg egy kávéskanál langyosra melegített mézet.
Megpróbáltam, egy évig folytattam a kúrát, s tökéletesen meggyógyultam tőle.”
(Sepsiszentgyörgy, Bernád Ilona gyűjtése)
(Forrás: holisztikusegeszsegmegorzes.blogspot.hu)
Ősi gyógyítási módszerek
– Szakács-Pancea Margit –
Joggal elmondható, hogy a magyar-székely népi hagyományos orvoslásban fellelhető a világ más népeinek sok-sok tudása, módszere. Hisz ez a tudás ősi és egyetemes.
Ismertebb ősi gyógyítási módszereink, zárójelben a hozzájuk hasonló modern megfelelőjük:
gyógynövényes gyógyítás ( fitoterápia )
illóolajok használata ( aromaterápia )
gyógyélelmiszerek használata ( reform élelmiszerek ), böjtlékúra – ma is így nevezik, böjtkúra ( diéta )
méhszúrás, méhviaszos kelesztés és egyéb méhészeti termékekkel való kezelések ( apiterápia )
izzasztás -szauna
csontkovácsolás ( fizikoterápia )
gyógyítás természeti elemekkel : tűzzel, hővel, levegővel, vízzel, földdel : levegő – kúra ( hidroterápia ) , vízkúra ( hidroterápia ), tűzzel való gyógyítás ( szauna ) föld elemmel való gyógyítások a különböző agyag, iszap pakolások , fürdök…
fény-, levegő- és vízkúra
iszap-, agyag-, fém-, kristály-, hőterápia
megbetegítő földsugárzások kiküszöbölése ( geopatikus sugárzások )
fény, szín és hangterápia
masszázs, köpölyözés , gyertyázás
hang- és mozgásterápia ( relaxációs zene,tánc )
kézművesség ( munkaterápia )
művészet, az alkotás mint örömforrás
szellemgyógyászat, angyali gyógyítok
Fontos tudnivalók:
Ha megbetegszünk érdemes szem előtt tartani, hogy függetlenül attól, hogy milyen csodálatos segítőink vannak, milyen sok kezelési lehetőség áll rendelkezésünkre saját testünk egészségéért magunk felelünk, nekünk kell akarnunk a gyógyulást és nekünk kell elhinni, hogy a kezelések során képesek vagyunk meggyógyulni.
– Szervi betegségek esetében tanácsos igénybe venni a modern orvostudomány lehetőségeit és a már orvosilag is megállapított diagnózist a kezelések során figyelembe venni.
Sokan felteszik a kérdést hogyan lehetséges, hogy orvosok, természetgyógyászok is küzdenek betegségekkel.
A válasz egyszerű olykor azért jön 1-1 betegség, hogy megtapasztaljuk és megtaláljuk a gyógymódját, de az is lehet, hogy egyszerűen a gyógyító is ember ugyanúgy szembesül nap mint nap a szervezetünket megbetegítő külső és belső tényezőket mint a többi ember.
Sajnos ismeretségi körömben nem egy olyan egészséges terméket forgalmazó személyt és természetgyógyászt ismerek akik miközben azt hangsúlyozzák, hogy agyban dől el, hogy beteg vagyunk- e vagy sem bekapnak 1-2 erős fájdalom-csillapított, sőt olyant is tudok, hogy valaki a kórházból a műtétjére várva hangoztatta ezeket a mondatokat csak nehogy azt higyjék a betegei, hogy valami gond van vele, pedig hát nem véletlen az a szólásunk SZŰCSNEK JÓ KABÁTJA, SUSZTERNEK JÓ CIPŐJE SOSINCS.
Így a gyógyítónak sincs feltétlenül mindig jó egészsége mert ha lelkiismeretes akkor nem sok ideje marad magára.
Ez talán kissé kellemetlenül hangzik , de élek édesanyám Földi életének utolsó oly gyakran hozzám idézet mondatával:
“… Bármit megtehetsz és bárhogyan akarhatom is ha eljön az idő menni kell, mert a halál ellen nincs orvosság… ” .
Sajnos ezt én is tudtam és tudom mégis, magam is tapasztaltam, hogy bizony van amikor minden erőfeszítésünk hiábavaló maximum csökkenthessük a beteg fájdalmait és lehetőséget adhatunk neki nem a kórházban vagy egy elfekvőben gyógyszerektől kábán hanem a család szeretetét érezve méltón távozni egy másik számunkra ismeretlen világba.
Nagyon sok keresztény is elveti az ősi gyógymódokat mondván a pogány hitvilág hagyatékai, valamint Isten és Jézus megtagadása.
A fent említett gyógymódok egyike sem keresztény ellenes,- bár egyes vallási tanítások megpróbálják az angyali gyógyítok és szellemgyógyászok tevékenységét bűnként emlegetni.
Az alábbi sorokkal őket szeretném elgondolkoztatni.
Melyik az a keresztény aki nem hallott Jézus tanítványáról Szent Jakabról vagy Assziszi Szent Ferencről?
Milyen keresztény az aki nem olvasta a bibliát és nem próbálta megérteni annak üzenetét?
Csak egy példa :
“… De akik méltóvá tétettek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak; mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlok az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadás fiai” (Lk 20-35-36; Mk 12,25)
Ha a fenti idézetet vesszük alapul akik az angyalok létezését cáfolják azok Jézust szavait kérdőjelezik meg.
– Szent Jakab zarándok útját ma is ezrek járják és tanításainak számos követője van, míg Assisi Szent Ferenc versei se merültek feledésbe.
NAPHIMNUSZ
Assisi Szent Ferenc
( 1181 -1226 )
Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tied a dicséret, dicsőség és imádás,
És minden áldás.
Minden egyedül téged illet, Fölség,
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.
Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram, téged Hold nénénk és minden csillaga az
égnek; Őket az égen alkotta kezed fényesnek, drága szépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegő, felhő, jó és rút idő,
kik által élteted minden te alkotásodat.
Áldjon, Uram, tégedet Víz húgunk,
oly nagyon hasznos ő, oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem, füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram, téged minden ember, ki szerelmedért másnak
megbocsát. És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, testvérünk, a testi halál,
Aki elől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
És boldogok, aki magukat megadták a te szent akaratodnak,
Második halál nem fog fájni azoknak.
Dicsérjétek az Urat és áldjátok,
És mondjatok hálát neki,
És nagy alázatosan szolgáljátok.