A fahéjas méz gyógyhatása A mézet keverje össze törött fahéjjal, és lekvár helyett ezt kenje a kenyérre. Fogyassza rendszeresen. Csökkenti a koleszterinszintet, és véd az infarktus ellen. Akik már átestek infarktuson, és rendszeresen fogyasztják ezt a a keveréket, nagy az esélyük arra, hogy következő roham nem, vagy csak később következik be. Ezen kívül könnyíti a […]
Gondolta volna, hogy a fahéjas méz ennyi mindenre képes? Read More »
A galagonya (Crataegus), a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növény. Bár sövénykerítésként is hasznos, kulináris fontossága és gyógyító hatása megkérdőjelezhetetlen. A galagonya felhasználása és gyógyhatása A galagonyának több változata ismert. Általában tövises cserjék, kistermetű fák vagy bokrok a legelterjedtebbek. A Kárpát-medencében őshonos ez a növény. Élőhelye Afrikában, Európában és Közép-Ázsiában is megtalálható, de népszerűek
Miért érdemes galagonyafát ültetni? Read More »
Ékes, édes apanyelvünk… Fényes napunk felsugárzott új világunk hajnalán, „Ember – e szó büszkén hangzik” – mondta Gorkij hajdanán. Ember ma már nincsen nálunk, legföllebb ha gazember Van helyette ürge, ipse, pasas, pasi, pasinger, Manusz, mandró, mangár, muki, muksó, muksi, apafej, Hapsi, hapek, gádzsó, bádzsó, kani, kandur, kurájber, Szivar, mókus, csóró, csávó, fószer, apus, tata,
Ékes, édes apanyelvünk… Read More »
Olvasd el, és mélázz a szövegen… Egy román tudós vallomása/ Mărturiile unui om de ştiinţă român P. Bratianu írása, mely először angol nyelven a „Transylvania and the Hungarian-Romanian problem” című amerikai kiadványban (Danubian Press) jelent meg, majd a torontói Magyar Élet 1980. március 1-i számában magyarul is napvilágot látott, egy nagyon tisztességes, európai
Egy román tudós vallomása Read More »
” A Magyar-nyelv az emberi logika csúcsterméke! Egy szösszenet magyar nyelven – Csupa H-val! Helgám! Hazám határait hátrahagyva, három hétig Hegel, Heine honában, Hannoverben, Hamburgban helyettesítettem hivatalos honoráriumért Hans Herbertet. Hetedikén hétfőn hárman Hédivel Hugóval, (Holland házaspár) Hágából Helsinkibe hajóztunk. Hédi horgolt hímzett. Hugó heverészett, hálóhelyére húzódott, hogy Horatiusnak hódoljon. Hajósaink hevenyészett hálóval horoggal
Ezen szer foglalja magába őseink több ezer éves tudását, tapasztalását, akik teljes mértékben tisztában voltak a világ felépítésével, működésével. Magát a tudást fénynek, magnak élték meg. Hittek a lélek halhatatlanságában, önvalójuk erejében és bármit tettek, abban mindig a lélek is benne leledzett. Együtt lüktettek, rezdültek a természettel, zenéjük volt a szél, a
Ezen szer foglalja magába őseink több ezer éves tudását Read More »
Ezt csak a mi nyelvünkkel lehet megtenni! Nyuszika és a róka találkoznak az erdőben. Nyuszika köszön: – Szia vörös! – Te engem ne vörösözz le! – Miért, jobb lenne, ha lerókáználak? Két egér beszélget a kamrában: – Rád fog esni a margarin! – Rámamargarin? – Mondja Kovács bácsi, maga mit szokott
Ezt csak a mi nyelvünkkel lehet megtenni Read More »
AZ EMBER, AKI A SZEMÉT ADTA AZ ELVEIÉRT: MIÉRT VAKÍTOTTÁK MEG FEKETE ISTVÁNT? Ki volt Fekete István? Az egyik legismertebb ifjúsági írónk, a Tüskevár és a Téli berek, no meg az állatregények természetbolond szerzője. De valóban csak ennyi? Közel sem. Forgatókönyvektől kezdve oktatófilmeken át felnőtteknek szóló regényekig igen sok mindent letett az asztalra. Az már
Ki volt Fekete István? Read More »
Írta: Szittya Farvasi | 2018-01-21 | történelmünk Mit mond Nitti, volt olasz miniszterelnök? 1919 Francesco Saverio Nitti 744049/83 Publifoto/Olycom „Nincs béke Európában” című művében Magyarországról a többi között ezt írja: Magyarország szenvedte a legsúlyosabb területi és gazdasági megcsonkítást. Ez a szegény ország, amely egykor a civilizációt és a kereszténységet is megmentette, olyan kegyetlen bánásmódban részesült, amelyre nem találni magyarázatot, hacsak
Francesco Nitti, Olaszország volt miniszterelnöke Read More »
Összefüggések Stonehenge és a magyarok között. 1. rész. Kik voltak a magyarok elődei? Vajon csakis más, nem-magyar népek lehettek, ahogy azt igyekeztek belénk sulykolni? Mielőtt eltévednénk a többszáz éve mesterségesen kialakított homályban, nézzünk először pár alapvető tényt! László Gyula a kettős honfoglalás elméletével 1978-ban állt elő. Grandpierre K. Endre 1979-ben jelentette meg az első tanulmányt
Grandpierre Attila: Kik építették a kőköröket? Read More »