A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a
teljes immunitást élvező kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén él.
Tagjai híresen hosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack. Természetgyógyászat,
egészséges életmód, hagyományos és alternatív daganatterápia határvidékén szerkesztett
internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az
úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos
megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is
nemzőképesek. Kik azok a hunzák?A fehér hunokat, Attila rokonait nevezik így. A mindössze
14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen
magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és
Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer
éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes
életszokásokat követnek.Egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert
McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: „A
hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél… hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A
sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják.” Attila
hunjainak rokonai megtanulták értékelni és szerteágazóan felhasználni egyetlen yümölcsüket:
édesítésre is aszalt kajszit használnak.McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a
múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit
orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-
Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet – a hunzákat -, melynek nem
voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és
jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen
népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült,
hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Életerejük titkát egyedül
táplálkozási szokásaikban találta meg. A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket,
gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán
esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus
táplálékokról még csak nem is hallottak. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden
szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon
megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek
olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a
préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A
fehér hun nők egyik jellegzetessége, és büszkesége, hogy a ténylegesnél 15-20 évvel
fiatalabbnak látszanak.Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A
hunzák földje (Hunza Land – Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet. Részletes
beszámolókat ad benne a hunzák életmódjáról. Feljegyezte, hogy a hunza felnőttek 50 gramm
protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel
több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag
amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)
A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból
származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük,
ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is
felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles,
lucerna – olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a
sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége
a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.
Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú
életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt.