Szkítiától Maghrebig 2012.11.26. 09:42 ( Tóth Gyula ) Umbriától Ungriáig A most következő gondolatok akkor kezdtek megfoganni, amikor újra kezem ügyébe került Szádeczky-Kardoss Samu Az avar történelem forrásai c. munkája. A szerkesztő rendkívüli alapossággal gyűjtötte össze mindazokat a főleg bizánci szövegrészleteket, amelyek e rejtélyes koraközépkori népről tudósítanak. Mivel az avar korszak léte a kitalált középkor […]
Szkítiától Maghrebig Read More »
Tájkép és életforma a Kárpát-medencében (Andrásfalvy Bertalan) Amióta az ember megjelent a Földön, része a természetnek, a tájnak maga is. Kölcsönösen formálták, formálják és alakítják egymást ma is. Az ember a természetben és a természeti környezetből él, felhasználja azt szükségletei fedezésére, táplálékát, ruházatát, hajlékát, orvosságát és a szép örömét is a közvetlen környezetében keresi, szerzi
Tájkép és életforma a Kárpát-medencében Read More »
Amikor logikai okfejtéseim során eddig a pontig eljutottam, gondolatban újra hátraléptem néhány lépést és vetettem egy pillantást az egyre inkább kitisztuló képre. Amint eltagadott történelmünk lassan kirajzolódó mozaikját szemléltem, különös gondolatok indultak meg bennem. Vajon mi az esély arra, hogy két igen jelentős ókori időszámítás dátumai között éppen egy nagy húsvétciklusnyi különbség legyen? Hát lehetnek
Tóth Gyula: A kitalált középkoron túl Read More »
Tóth József: „A rész csak az egész okán értelmes!” A ma magyarnak nevezett nyelv nem egyike a kőkor nyelve által „megérintett” nyelveknek, hanem éppen hogy egyenes ági leszármazottja az ősi világnyelvnek, mi több, Európában – legalábbis itt – az utolsó még élő kőkori nyelv. Ezalatt első lépésben természetesen csak ennyit kell érteni: kőkori emberek gondolkodása
Tóth József: „A rész csak az egész okán értelmes!” Read More »
A magyar nép hazája, a Kárpát- medence, távol van a tengerektől. Az egykori Nagymagyarország ugyan elérte az Adriát, de az a része Horvátországhoz tartozott, nem magyarok lakta terület volt. A Kárpát-medence középső része, az Alföld, csapadékban szegény, aszályos terület volt, éppen ezért, – írja róla a bajor mezőgazdasági szakember, Heinrich Ditz 1867- ben megjelent munkájában,
Víz és társadalom a magyar történelemben Read More »
Vörös Győző méhkasba nyúlt, mert az ősegyiptomi igazság egy szeletét tette le a közvélemény asztalára Vörös vihar Théba felett- Miért tilos erről beszélni is akadémikusi körökben?( részlet)” A Pantokrátor-képről, melyet Vörös Győző egyiptológus megtalált és bemutatott, az is kiderül, hogy megtalálási helye valószínűleg egy proto-keresztény templom, mely mintegy 1600 éves lehet, így