nova

Ősi magyar nyomok észak-amerikai indián földön Dr. Simon Péter: – Kamasz korom óta, még mohácsi kisdiákként kezdtek az indiánok komolyan érdekelni. Aztán kb. 10 éven át Dr. Borvendég Deszkáss Sándor, írói nevén Fehér Szarvas (az indiánok között a 30-as években kutató magyar ember) személyes irányítása mellett további értékes ismereteket szereztem róluk. 1965-től, ha vakmerő és […]

Tűz az égi tűz is. Ha felnézünk a tiszta éjszakai égre, ezer és ezer apró tüzet láthatunk ott csillagok képében. Ezek megfigyelése, a belőlük, általuk kiolvasott tudás átadása a régi ember szerves létének kihagyhatatlan része volt. Népmeséink a csillagok útját, a világ forgását, menetét mondják el jelképekbe sűrítve s aki tudta olvasni e jelképeket mély

Szabó Orsolya: Magyar őstörténeti válogatás canadahun.com MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Válogatás angol régészek, nyelvészek, néprajzosok, antropológusok, és népzenei kutatók műveiből. 2008 május 01. Egészen 1849-ig Magyarországon köztudott volt a scytha, hun, avar, magyar azonosság. Herodotos (i.e. 484 – 406) akit a történetírás atyjának is neveznek, azt írja IV. könyve 48. bekezdésében „Szkítaország legnagyobb folyója az Ister(IsterGam-Esztergom) (Duna).

Szkítiától Maghrebig 2012.11.26. 09:42 ( Tóth Gyula ) Umbriától Ungriáig A most következő gondolatok akkor kezdtek megfoganni, amikor újra kezem ügyébe került Szádeczky-Kardoss Samu Az avar történelem forrásai c. munkája. A szerkesztő rendkívüli alapossággal gyűjtötte össze mindazokat a főleg bizánci szövegrészleteket, amelyek e rejtélyes koraközépkori népről tudósítanak. Mivel az avar korszak léte a kitalált középkor

Tájkép és életforma a Kárpát-medencében (Andrásfalvy Bertalan) Amióta az ember megjelent a Földön, része a természetnek, a tájnak maga is. Kölcsönösen formálták, formálják és alakítják egymást ma is. Az ember a természetben és a természeti környezetből él, felhasználja azt szükségletei fedezésére, táplálékát, ruházatát, hajlékát, orvosságát és a szép örömét is a közvetlen környezetében keresi, szerzi

Amikor logikai okfejtéseim során eddig a pontig eljutottam, gondolatban újra hátraléptem néhány lépést és vetettem egy pillantást az egyre inkább kitisztuló képre. Amint eltagadott történelmünk lassan kirajzolódó mozaikját szemléltem, különös gondolatok indultak meg bennem. Vajon mi az esély arra, hogy két igen jelentős ókori időszámítás dátumai között éppen egy nagy húsvétciklusnyi különbség legyen? Hát lehetnek

Tóth József: „A rész csak az egész okán értelmes!” A ma magyarnak nevezett nyelv nem egyike a kőkor nyelve által „megérintett” nyelveknek, hanem éppen hogy egyenes ági leszármazottja az ősi világnyelvnek, mi több, Európában – legalábbis itt – az utolsó még élő kőkori nyelv. Ezalatt első lépésben természetesen csak ennyit kell érteni: kőkori emberek gondolkodása

A magyar nép hazája, a Kárpát- medence, távol van a tengerektől. Az egykori Nagymagyarország ugyan elérte az Adriát, de az a része Horvátországhoz tartozott, nem  magyarok lakta terület volt. A Kárpát-medence középső része, az Alföld, csapadékban szegény, aszályos terület volt, éppen ezért, – írja róla a bajor mezőgazdasági szakember, Heinrich Ditz 1867- ben megjelent munkájában,

Vörös Győző méhkasba nyúlt, mert az ősegyiptomi igazság egy szeletét tette le a közvélemény asztalára       Vörös vihar Théba felett- Miért tilos erről beszélni is akadémikusi körökben?( részlet)” A Pantokrátor-képről, melyet Vörös Győző egyiptológus megtalált és bemutatott, az is kiderül, hogy megtalálási helye valószínűleg egy proto-keresztény templom, mely mintegy 1600 éves lehet, így